Elveszett Napok

I. A bosszúszomjas doktor | II. A tébolyult doktor | III. A káoszittas doktor
London, 1667.

Túl az apja kivégzésén, egy tűzvészen és egy pestisjárványon, II. Károly angol király bármit megtenne, hogy megszilárdítsa a hatalmát, és maga mellé állítsa a népet. Ötlete is van: napnyelő versenyt hirdet; vagyis Londonba szólítja a birodalom összes valamirevaló okkultistáját, hogy azok a Hyde Parkban megmérkőzve bebizonyítsák a rátermettségüket. A feladat egyszerű: eltüntetni a napkorongot a város felett. Károly terve tökéletesnek tűnik, hiszen nemcsak a polgárok szórakozhatnak a látványosságon, de a győztes jutalma egy szék a királyi tanácsban – és ugyan ki merészelné felemelni a szavát az uralkodó ellen, amikor azt egy nagyhatalmú varázsló segíti?
A tömeg szép lassan megtölti a parkot, csak egy jókora porondot hagynak szabadon a versenyzőknek. A király unottan dobol ujjaival a szék karfáján. A fák ágait vékony hóréteg lepi; itt-ott madárdal hallatszik.
A megmérettetésre várakozó mágusok és boszorkányok között egy férfi úgy issza magába a napsütötte téli reggel minden rezdülését, mintha ez lenne az utolsó alkalma rá.

* * *

Az Elveszett Napok története kétszáz évvel a fenti fiaskó után játszódik. A London felett terjengő sűrű fekete felleg – a Setét – már megszokott látvány a város polgárai számára; ahogy a maszk és védőszemüveg is, amit az utcán tanácsos hordani, ha nem akarják, hogy idő előtt felmondja a szolgálatot a tüdejük. A fényt mechanikus nap- és holdkorong szolgáltatja, a napok harminchat órásra nyúltak, a lakosságot pedig áthatolhatatlan falak zárják csapdába, nehogy elmenekülhessenek a pokoli városból.
A birodalmat a Setét Tanácsa irányítja; egy alkimistákból, mágusokból és boszorkányokból álló héttagú testület, amely kemény kézzel sújt le mindenkire, aki szembeszegülne vele. Maguk az okkultisták céhekbe tömörültek, és égig érő tornyaikban gubbasztva szövögetik terveiket.
London a lehetőségeihez mérten alkalmazkodott a Setéthez, ám lakói nem tettek le róla, hogy egy napon megszabadulhatnak tőle.

* * *

A sorozat eddig megjelent és készülő részei:

A három regény (A bosszúszomjas doktor, A tébolyult doktor és A káoszittas doktor) három orvos és egy száműzött alkimista összeesküvéséről szól, amellyel az arisztokrata Sinclair család végromlását készülnek elhozni. Ez azonban távolról sem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik: nemcsak maguk a leendő áldozatok bonyolítják a helyzetet, de halottnak hitt szökevények, démoni teremtmények és a pattanásig feszült politikai légkör is…

A legsötétebb óra és A villámsújtotta torony borítói

Novellák:

1. A legsötétebb óra
Hogyan találhat kiutat, aki börtönben született és nőtt fel?
Marion Crowe problémája nem egyedi eset: amióta a Setét Tanácsa birtokba vette Londont, jóformán csak az arisztokrácia hagyhatja el a várost. Mindenki másnak be kell érnie a sötétségbe borult, pusztuló utcákkal és a szabadon kóborló démonokkal.
Hogy a fiára ne ez a sors várjon, Marion hajlandó a végsőkig elmenni, és embercsempészekkel üzletelni. Csak arra nem készült fel, hogy a szabadság árát nem kizárólag fontban mérik…

Megjelent a Pokoli teremtmények, ördögi szerkezetek c. antológiában:

2. A villámsújtotta torony
Az alkimistalét nem fenékig tejfel. Harry ezt már háromévesen megtanulta, amikor az apja sértett büszkeségből porig égette az anyja tornyát; de minél több időt tölt az alkimisták céhének iskolapadjában, annál világosabban látja, hogy az elképzelései nem férnek össze a céh szabályaival. Amikor a legjobb barátját a száműzés veszélye fenyegeti, gondolkodás nélkül nyúl tiltott eszközökhöz, hogy megmentse az irháját – akár még azon az áron is, hogy veszélybe sodorja a saját lelkét...


* * *

Ha érdekel még egy kis háttértörténet az Elveszett Napokhoz, olvasd el ezt a szösszenetet, amit a Főnix Könyvműhely blogjára írtam!

Megosztás
Csipp
Pin
Megosztás